Bemutatkozik a zenész: Interjú Hájer Gergővel, az Omega Diatribe gitárosával!
Írta: Slayer   
2015. május 11. hétfő, 09:09

Hájer Gergővel a mostanság ezerrel pörgő Omega Diatribe zenekar gitárosával beszélgettünk. Gergő mostanában egyre keresettebb hangmérnök, de a mindennapjait a Swastika Tattoo recepciós pultja mögött tölti. Folyamatosan pörög, agyal, dolgozik. A céljai eléréséért mindent megtesz, nem ismeri a megalkuvást. Egy igen színes, érdekes, minden ízében metal élet körvonalazódik ki előttünk... Szombaton éppen Debrecenben lép fel a csapatával az Ektomorf előtt, tavaly pedig pont Farkas Zolinak rögzítette az egyik új dalát.

Gergő mesélnél kicsit nekünk arról, hogy is kezdődött a te zenei karriered? Mikor és miért fogtál először gitárt a kezedbe?

- Amióta az eszemet tudom nagy rajongója vagyok a zenének. Olyan 9-10 éves lehettem amikor megfogalmazódott bennem a vágy, hogy játszani szeretnék valamilyen hangszeren. Arra is emlékszem, hogy egy Pro-Pain lemez hallgatása közben jött a megvilágosodás, haha… A dob és a gitár között vacilláltam, aztán a gitárra esett a voks. A szüleim maximálisan támogatták az ötletet és hamarosan meg is ajándékoztak egy villanygitárral. Az őszintét megvallva az elején kissé nyűglődve magoltam be az akkordokat és a skálákat, mert nem igazán erre akartam használni a hangszert. Aztán amint meglett az első torzító pedál, elválaszthatatlan lettem a gitártól. (Nevet) Nagyjából a középsuli első éveiben konkretizálódott bennem, hogy professzionális szinten szeretnék foglalkozni a zenével a későbbiekben. Azóta tudatosan próbálom ebbe az irányba terelgetni az életem.

Az első zenekar? Első fellépés?

- Huhh nem is emlékszem pontosan milyen néven zajlott az első „koncert”, mert akkoriban elég sűrűn váltogattuk a nevünket… (Nevet) Kerestük a legmegfelelőbbet, ami persze csak egyre erőltetőbben szar lett. Haha… Ez a formáció lett később a SyCo I. Olyan 14 éves lehettem és egy iskolai tehetségkutatón játszottunk. Itt ismerkedtem meg a jelenlegi Omega Diatribe gitárossal Csosszal, aki akkor még a Stopytban játszott. A koncert után egyből azt fejtegettük, hogy nekünk együtt kéne zenélni… Ez meg is valósult jó pár évre rá, hiszen most már több mint 5 éve tagja a zenekarnak.

Van valami az eddigi zenész pályafutásodban, amire különösen büszke vagy?

- Az Omega Diatribe-ra büszke vagyok, mert itt kezdtem el érezni azt, hogy már elég közel járok ahhoz a zenei összképhez, amit gyerekkorom óta el szeretnék érni. Megfontoltam és tudatosan építjük fel azt amit csinálunk ezért nem tudnék olyat mondani amit máshogy csináltam volna a múltban a zenekarral kapcsolatban. Egyébként nem igazán vagyok ez a büszkélkedős típus… csak hadd zenéljek és hadd csinálhassam a dolgaim. (Nevet) Persze nagy örömmel tölt el, hogy gyakran találkozom a zenekarról írt cikkekkel a magyar/külföldi sajtóban. A promóra nagy hangsúlyt fektetünk, próbáljuk kihasználni azokat a lehetőségeket amik ingyen vannak. (Nevet)

Az Omega Diatribe úgy érzed az a zene, amit mindig is játszani akartál?

- Igen. Igazából az előző projektek se nagyon tértek el az irányzattól csak viszonylag lebutított verzió volt. Beletelt néhány évbe míg megtaláltam a megfelelő zenészeket magam köré.

A zenekar hogy alakult meg? Demokrácia van nálatok vagy diktatúra?

- Anno azért szálltam ki a SyCo I-ból, mert szerettem volna egy kicsit komolyabb vizekre evezni zenei téren. Már egy ideje boncolgattuk a témát Ákossal, aki akkor még a Blindfoldban basszusgitározott, hogy együtt kéne csinálni valami zörejt. Nagyjából neki is akkor oszlott fel a zenekara, mikor én tovább álltam a SyCo-ból ezért adta magát a dolog, hogy együtt fogunk zenélni a továbbiakban. Az első 2-3 évben még Nagy Jeromos dobolt nálunk, akivel én az első zenekari próbálkozások óta együtt zenéltem. Egy ideig így trióban próbáltunk és tettük össze a számokat. 2010-ben Jeromos úgy döntött, hogy inkább más dolgokra akarja összpontosítani az energiáit, ezért új dobos után kellett néznünk. Így került a képbe a Hordából ismert Metzger Dávid. Nagyjából ebben az időszakban csatlakozott hozzánk Csosz is, akinek egyre inkább kezdett inaktivizálódni a Stopyt zenekara. Viszonylag sok énekest kipróbáltunk, mire megtaláltuk a megfelelő torkot és embert a posztra. Ezt az Ektomorfból ismert Schrottner Tomi barátunknak köszönhetjük, mert ő mutatta be nekünk Gerit, mikor már kezdett égető lenni az énekes probléma. Az összhang egyből megvolt ezért már csak abban reménykedtünk, hogy a hangja is olyan lesz amilyet elképzelünk a zene alá, haha…Szerencsére már az első próbán nagyon gördülékenyen ment minden és láttuk, hogy kellően nyitott Geri erre a feladatra. 2014-ben kiszállt a zenekarból Dávid, amit egy hosszabb dobos keresgélős időszak követett. Így hozott össze minket a sors Kiss Tamással, aki mára teljes értékű oszlopos tagja lett a zenekarnak! Abszolút demokrácia van nálunk. A fő feladatok rám hárulnak, de ez számomra nem teher, mert szeretem csinálni! A zenekar egy szoros baráti kör, sülve-főve együtt lógunk ezért eléggé egy hullámhosszon vagyunk, mondhatni soha nincs nézeteltérés. Ákos és én szoktuk egyengetni a zenekar ügyeit, a többiek feltétel nélkül elfogadják azt amit csinálunk és ahogy, mert bíznak bennünk és tudják, hogy a jó lesz a végeredmény! (Nevet)

A társaidat röviden hogy jellemeznéd, mint zenészt és embert?

- Kivétel nélkül mind aranyember! Haha… Ákosnak a különleges bass technikáját és hangzását emelném ki, ami nagyon érdekessé teszi a zene atmoszféráját. Rottyra torzított bass, érdekes témabeli megoldások, ujjal pengetés és slap. Fókuszálj kicsit a basszusgitárra, ha hallgatod a lemezt! ;) Csosz egy igazi favágó a gitáron, hibátlan ritmusgitáros. Megbízhatóan és szőrösen hozza a ritmust, míg én ritkán valamelyik magas húrra nyúlok leadezgetni. Geri maga a szélsőség! Olyan mint a zenénk… (Nevet) A legmegfelelőbb alany a zenekar élére! Tomi maga a precizitás és az erő megtestesülése a dob mögött. Egyszerűen imádom a játékát. Iszonyat húzós groove-val tud dobolni de a szélsőségesen gyors tempók sem fognak ki rajta. (Nevet) A legképzettebb dobos, akivel valaha zenéltem!

Mit szeretnél elérni zenészként, gitárosként, alkotóként? Van valami kitűzött célod?

- A lehető legmesszebb szeretném eljuttatni a zenénket és magunkat. Nem rossz ez a magyar underground légkör, de lehetne jobb is… nem titkolt célunk, hogy eljussunk külföldre is! Nem sietjük el a dolgot, minden a maga idejében. Szép lassan, biztos alapokra építgetjük a zenekart.

Ha jól tudom, te képzett hangmérnök is vagy. Azért ez nagy előny a csapatodnak. A felvételeknek mikor nekiálltatok, te már pontosan tudtad, hogy mit akarsz hallani, vagy közben azért alakult?

- Hangmérnök vagyok papíron. Idővel lehet majd én is annak fogom tartani magam… (Nevet) Valóban egy nagy előny ez a zenekarnak, hiszen mind a két lemezünket gyakorlatilag teljesen ingyen készítettük el. Minden hangmérnöki tevékenységet jómagam végeztem. Természetesen már egy kialakult hangzás volt a fejemben, mikor elkezdtük felvenni a számokat. Elégedett vagyok a végeredményekkel amiket produkálni tudtunk, de mindig van hova fejlődni, ezért folyamatosan ezen pörög az agyam, hogy a jövőben, hogyan lehetne még jobb a produktum! (Nevet)

Jelenleg dolgozol valamin, mint stúdiós szakember? Az Omega Diatribe lemezen kívül melyik csapattal volt nagyon jó együtt dolgozni? Akikkel élvezted a munkát!

- Jelenleg egy kampányfilm hangfelvételein, valamint egy fogászati reklám narrációján dolgozom. Jók szoktak lenni ezek a hangfelvevősdik, jó a stáb és jók a körülmények. Tavaly nyáron Farkas Zotyának az egyik dalötletét csiszolgattuk a stúdióban és nagyon súlyos lett a végeredmény még így demo formában is! Kíváncsi leszek mik a tervei a dallal. Ezt például eléggé élveztem, mivel olyan hangzóanyagon dolgoztunk ami abszolút fogamra való!

Negatív tapasztalat?

Hm… amikor szarból kell smaragdot csiszolni, azt nem szeretem (Nevet)

Ajánlanál nekünk egy igazán jó magyar csapatot, akire még a közönség nemigen figyelt fel?

- Apey & The Pea-t azért nem mondanám, mert ők pörögnek rendesen mostanában, amit meg is érdemelnek! Angertea, Room Of The Mad Robots, Kill With Hate. Ezek nagyon jó magyar bandák, és ami nagyon fontos számomra, hogy őszinte! Érdemes rájuk figyelni.

Esetleg valami stúdiós munka a közeljövőben?

- Folyamatosan dalokat írok, szeretnék valami teljesen esze hagyott új Omega Diatribe nótával előrukkolni, de az nem mostanában lesz… Hadd pörögjön csak még az Abstract Ritual! (Nevet)

 

Omega Diatribe - Hydrozoan Periods (Official Guitar Playthrough)

Miből élsz meg? A stúdiózásból nem tudsz még, ezért dolgozol egy tetováló szalonban ? Piercingelsz? Tetoválsz? Egy újabb szenvedély a gitár és a stúdiós munka mellett?

- A félreértés elkerülése végett: én a recepciós tevékenységeket látom el a Swastika Tattoo-nál. Azt leszámítva, hogy tudnivalókkal látom el a vendégeket, nincs sok közöm egyikhez sem! (Nevet) Persze én is nagyon bírom a tetkókat és a testékszereket, nekem is több minta fedi a bőröm ami meglepő módon mind a Swastika Tattoo kíváló művészei által kerültek rám. (Nevet) Szeretem egyébként ezt csinálni, a vendégek fogadása mellett párhuzamosan tudom intézni a zenekar ügyeit is szerencsére, szóval pörgősek a napok. Nem utolsó szempont az sem, hogy a barátaim társaságában vagyok munkaidőben is. Nem basztat senki és nem dirigálnak.

Elnézve hogy mikkel foglalkozol, ezekre mindent lehet mondani, csak azt nem hogy átlagemberesek. Direkt foglalkozol csak olyan dolgokkal, ami a leginkább távol áll az irodák, „normál” munkahelyek világától?

- Próbálom azt csinálni amit szeretek. Nem igazán lehet rám erőltetni azt, amit nem szeretek vagy nincs kedvem hozzá. Ennek meg van a pozitív és negatív oldala is. Főleg régebben a suliban volt ez szívás, hiszen ott állandóan meg akarták mondani mit és hogyan csináljak. Általában nem sikerült… (Nevet) Ha mégis öltönyös pingvinként egy irodában kötnék ki, akkor valószínűleg szembe fogom köpni magam! Félre értés ne essék, semmi bajom az efféle munkát végző emberekkel, csak egyszerűen nem nekem való! (Nevet)

Különcnek tartod magad?

- Valamilyen szinten igen. Ettől függetlenül mindenképp társasági embernek tartom magam, de viszonylag szűk az a réteg akit igazán közel tudok engedni magamhoz. Nyitott vagyok mindenféle ember felé egyébként, el tudok lenni a legtöbb emberi egyeddel.

Mindezek mellett egyébként van még valami hobbid? Mivel töltöd a szabadidődet? Sport?

- Gyakorlatilag a zenélés és a zenekari dolgok intézése teljesen lefedi a napjaim. Ha épp nem ezt csinálom, akkor a barátnőmmel vagy a barátaimmal töltöm az időm. Szeretek bringázni egyébként!

Mi a véleményed a mai magyar underground zenei életről? Szerinted feljövőben van?

- Remélem igen! (Nevet) Vannak egyébként jó bandák itthon is, ahogy már feljebb említettem. Azt viszont sajnálatosnak tartom, hogy manapság értékelni kell azt, ha valaki a saját ötleteit szeretné megvalósítani zenekari szinten, nem pedig egy ZS kategóriás tribute produktumot akar világra hozni. Jó, legyen 1-2 erősebb tribute fogat persze, de ne 35 könyörgöm… Az én véleményem szerint sokkal inkább néhány erősebb magyar bandát kéne nyomatni ezerrel, mint sem a tributeokat, hiszen több nemzetközi produkció is található itthon.

Elég réteg zenét játszotok, mit gondolsz, mi az a szint, amit el lehet érni ezzel a zenével?

- Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez a poliritmikus téma elég érdekelt lett, mióta a Meshuggah ekkorára nőtte ki magát. Akármennyire is folyton ezt a „djent” jelzőt akasszák ránk én sose tartottam magunkat annak. Ha meg kell határoznom a zenekar stílusát mindig az extrém groove metál jelzőt használom. Ebből a djentelésből egyébként annyi mindenképp jó nekünk, hogy elég sok külföldi sajtóban megjelentünk mint a feltörekvő „magyar djent” zenekar, hiszen most elég nagy keletje van ennek a djent dolognak. Ennek révén csomó új rajongóra tettünk szert a világ minden pontjáról. Szerencsére azoknak is tetszhet a zenénk, akik abszolút nincsenek benne ebben a djent témában (ahogyan mi sem!), és inkább a 2000-es évek korai modern metál zenéit kedvelik, és a nagy djenterek is komálhatják a muzsikát, hiszen a pokol alá hangolt tört ritmusokat hallanak.

Van gitáros, zenész, zenekar, aki különösen hatott rád? Kikért rajongtál régen és kiért ma?

- A Slipknot mindenképp egy olyan zenekar számomra, aki nélkül nem az az ember lennék, aki ma vagyok! (Nevet) Iszonyat nagy hatást gyakorolt rám, már egészen taknyos koromban. Azóta tart a rajongásom, bár inkább csak az első 3 lemezért… Egy jó ideje nagy kedvenccé nőtte ki magát a Crowbar és a Meshuggah is. Mind a két zenekar marhára inspirál, ugye az utóbbi hallható is az Omega Diatribe-ban! (Nevet) Gitárosok közül pedig Dimebag, Hendrix és Thordendal volt aki nagy hatást gyakorolt/gyakorol rám, de régebben a Jim Root/Mick Thomson párosra is rá voltam gerjedve.

Hogy sikerült elérnetek, hogy a színtéren egy igen ismert amerikai dobos Kevin Talley (ex-Chimaira/Daath/Misery Index/Six Feet Under) dobolja fel az új EP-t?

- Amikor Dávid kiszállt a zenekarból elég nagy szarba kerültünk, hiszen nem igazán vannak itthon olyan dobosok akik ilyesmi stílusban érdekeltek. Valljuk be, elég nagy felkészülést igényel a zenénk! Teltek a hónapok úgy, hogy semmi előrelépés nem történt, csak fogyasztottuk a jelentkezőket eredmény nélkül, és akkor jött az ötlet, hogy írjunk Talley-nek, mert láttam, hogy vállal stúdió session-öket, nem csak live-okat. Átküldtem neki az egyik új nótákat és nagyon érdeklődőnek tűnt, tetszett neki a cucc. Főleg a dalszerkezeti megoldásokat tartotta érdekesnek. Szó nélkül igent mondott a felkérésre.

OMEGA DIATRIBE - Abstract Ritual (2015) [FULL ALBUM]

Személyes találkozás, ha jól tudom nem volt, hanem ő otthon az Államokban dobolta fel a részét. Instrukciókkal elláttátok, vagy valami beszélgetés azért megelőzte?

- Nem volt személyes találkozás. A szélessávú internet korában szerencsére elég rugalmasan végezhetőek ezek a feladatok. Átküldtem neki egy gépdobos verziót a számokból, amivel szemléltettem neki, hogy nagyjából milyen dobtémákat képzeltünk el. Írtam neki egy instrukciós listát, megbeszéltük a dobnak a specifikációit, aztán már neki is állt tanulni a dalokat. Mindeközben végig a Suffocation-nel turnézott és úgy magolta/gyakorolta be a nótákat.

Az anyag olyan lett, amilyennek megálmodtad? Elégedett voltál vele? Amerikában azért eléggé profizmus van, viszont mindennek ára van. A pontos összeg lényegtelen, de, ezek szerint egy ilyen kaliberű dobos szolgálatait, innen Magyarországról simán kilehet fizetni?

- Mikor megkaptuk a nyers dobfelvételeket kényszeresen fülig ért a szám, hiszen néhol olyan meglepetéseket hallottunk a dobtémákban amitől totál hátast dobtam. (Nevet) A lemez végeredményével is teljes mértékben elégedett vagyok. Sikerült elérnem az Iapetus album utáni kitűzött célomat. Szerencsére érezhető a fejlődés mind keverés/master terén, mind pedig dalírás terén. Alig várom, hogy csináljuk a következő lemezt… (Nevet) Hogy mennyi volt az annyi? Mivel egy elég baráti összeget ajánlott be nekünk, ezért úgy jöttünk ki, hogy jobban jártunk így, mintha bármelyik „B” kategóriás stúdióban rögzítettük volna itthon a dobokat, és akkor még mindig nincs aki feljátssza… (Nevet) Nem beszélve arról, hogy Kevin Talley közreműködése garantált promót biztosított nekünk nemzetközi téren. Olyan helyekre jutott így el a zenénk, ahova magunktól nem tudtuk volna benyomni.

A családi életet nem túl nehéz a zenész, stúdiós életmóddal összeegyeztetni?

- Hát nem egyszerű. Szerencsére van olyan jó a viszonyom a barátnőmmel, hogy ez ne jelentsen gondot a párkapcsolatomban… (Nevet) Az elején több volt a feszültség ebből, aztán nem volt más megoldás ennek orvoslására, minthogy hozzám költözött a barátnőm. Ennek ellenére még így is van olyan, hogy 1-2 napig elkerüljük egymást! (Nevet)

Mit javasolnál egy most kezdő zenésznek?

- Kitartás, sok gyakorlás és alázatosság!

 
topmenu