King Furia – Isolated By Illusions (EP)
Írta: Slayer   
2018. december 11. kedd, 20:19

2018 – szerzői kiadás

Bevallom őszintén, hogy bár a csapat gerincét alkotó három volt Sonic Rise-os srácot elég régóta ismerem, amikor tavaly nyár végén megjelent a King Furia bemutatkozó EP-je az 'End Of The Golden Age' sikerült igencsak meglepniük. A zenei előéletük miatt valahogy más típusú zenét vártam, bár Huszti Gabi a zenekar gitárosa már előtte többször elmondta, hogy ez amolyan igazi zsigeri zene, és hogy senkinek és semminek nem akartak megfelelni, csak magukra zárták a próbaterem ajtaját otthon Zombán és kiadták magukból az érzéseiket. Nos a zene eklektikusságát, sötétségét és mélységét hallva azt gondolom jobban jártak így, mintha egy pszichológust kellett volna kifizetniük.

A stílusukat elég nehéz igazából meghatározni, de a már említett sötét, súlyos tónusok, valamint a nagyon finom betétek és durva zúzások, egyfajta speciális elegyet képeznek. Nevezhetjük ugyan atmoszferikus black/death/doomnak is akár, de az eklektikusságában van valami Deftones/Tool szerűség is. (Azért Huszti mester kedveli is ezt a stílust.) A lényeg, hogy eléggé megtalálta már a bemutatkozó anyagon is a saját hangját a csapat. Az új anyag felvétele előtt történt a csapatban egy énekesváltás, amikor is Balogh Márk helyére Sütő Gábor érkezett. A zenekar elmondása szerint a mostani EP zenei anyagának nagy része még az előző EP nótáival egyidőben íródott, de mindenképpen úgy érezték ezek a dalok megérdemlik, hogy rögzítsék őket. Így a nyár folyamán, ugyanúgy, mint az első EP-t, ezeket is rögzítették Pécsen az FHT Stúdióban Friskó 'Fidó' Péter segítségével.

Az 'Isolated By Illusions' EP egy zongorás introval nyit, amit Zsolnai Beatrix improvizált. Beatrix amúgy a zenekar bőgősének Létai Petinek a zenésztársa a Tolnai Ifjúsági Fúvószenekarban. A darab jól illik ide, hiszen az eklektikussága, zaklatottsága, nagyon is jellemzi a King Furia zenéjét.

Az első „rendes” dal a ’Vow Of Retalitation’ egy jó kis Crowbaros középtempós döngöléssel nyit, majd átvált gyors death metalos sodrásba, a közepénél pedig bejön egy kis finom misztikus, blackes rész, hogy végül ismét súlyos döngöléssel hagyjon itt minket.

King Furia - Vow of retaliation

A 'Dark Sun Rising' elején van a kedvenc gitártémám az anyagon, szinte kitörölhetetlenül beleég a hallójáratokba, a beszélős, néhol kissé károgós, blackes ének a gitártéma szinte már vidám mivoltát keményen ellensúlyozza. A dal második felében súlyos málházós téma és death metalos ének is van, miután a végén a dal a végletekig lassul és súlyosodik.

King Furia - Dark Sun Rising

A 'May It Shine Forever' súlyos death-es nyitást produkál ének és gitár szinten is, a dal a második felében változatosabbá válik előbb, egy jó kis gitártéma dobja fel, majd egy rövid begyorsulás után visszatérünk a kegyetlen lassú, súlyossághoz.

King Furia - May It Shine Forever

A záró 'Paralyzed' egy hangjátékkal megspékelt darab, melyben a kisfiúnak Ifj. Létai Péter kölcsönözi a hangját. A párbeszéd alatt hallható andalító kicsit meseszerű gitártémát, durva death-es rész követ, zenében és énekben is, aztán elszabadulnak az indulatok és egy Slayer szerű villámszóló is kiosztásra kerül, mielőtt visszatérünk a kis hangjátékunkhoz, ami a végén, elég durván súlyossá válik. Így ér véget a mindennel együtt 5 dalos és alig több mint 17 perces 'Isolated By Illusions'.

King Furia - Paralyzed

Nehéz lenne ezt a csapatot egyértelműen bárhova is beskatulyázni, nagyon úgy néz ki, hogy találtak maguknak egy új saját utat. Az énekesváltás pedig még színesebbé tette a csapat eddig is sokszínű repertoárját. Sütő Gábor markánsabban van jelen az anyagon és a szélsőséges műfajokra jellemző szinte minden hangtípust kihoz magából, míg elődjén erősen érződött, hogy egy modern metal/metalcore csapatból érkezett. Ki kell még emelni, Marci rendkívül húzós dobolását, a még mindig nagyon fiatal ütős, a Sonic után itt is megmutatta, hogy egy teljesen más műfajban is simán megállja helyét, ha kell lassan húzósan, ha pedig arra van szükség, akkor beindítja a duplázót, ahogy kell, de ami a legfontosabb pont annyit üt, amennyit kell. Amit még ki kell emelni, azok rendkívül jól kitalált gitártémák, amik sokszor az ének helyett a dalok megjegyezhetőséget garantálják. Az EP-t hallgatva néha norvég Kvelertak neve is beugrik, bár ők sokkal több rock n’ roll-t használnak fel a zenéjükben, míg Huszti Gabiék e helyett inkább az atmoszferikus irányba hajlanak el, de a vegyítés mélysége igen hasonló.

Egy szó, mint száz ez egy nagyon jó kezdet bíztató folytatása, kíváncsian várom a folytatást. Addig is ideje lesz az új énekessel élőben is elcsípnem őket valahol. Aki szintén így gondolja, az most szombaton, december 15-én megtehti ezt Kecskeméten a Kilele Music Cafeban, ahol a Don Gatto és a Bloodtech társaságában játszanak, vagy január 11-én a 16. Stagediving Fesztiválon a Dürer Kertben.

Youtube

Facebook

Bandcamp