Heten

Omega Diatribe – Abstract Ritual (EP)
Írta: Slayer   
2015. április 20. hétfő, 17:11

Omega Diatribe – Abstract Ritual (EP)

2015 – szerzői kiadás

A budapesti Omega Diatribe csapatára először az amerikai dobos Kevin Talley (ex-Chimaira/Daath/Misery Index/Six Feet Under) miatt figyeltem fel tudniillik, a csapatnak éppen nem volt dobosa az EP felvétele idején, így gondoltak egy merészet, és a több zenekarból is ismert Kevin Talleyt kérték fel, hogy dobolja fel az anyagot. Ha jól tudom személyes találkozás nem volt, a srácok kiküldték az anyagot, és Kevin az Államokban felvette az ő részét. Természetesen ez hatalmas reklámot generált a csapatnak, és nem mellesleg, profi alapokat is adott a folytatáshoz. Az Extreme Groove Metal csapat a 2013-as Iapetus folytatására 5+1 dalt tett fel. A plusz egy dal a bemutatkozó anyagon is szereplő Unshadowed Days egy hosszabb remix verziója. Na de nézzük, hol tart a csapat 2015-ben.

A mélyen őrlő tördelt ritmusokra épülő zenét alapjában nem véletlenül mindenki a svéd Meshuggahhoz hasonlítja. Azonban egy két másik csapat és rányomta a bélyegét a zenéjükre. A mélyen lahangolt riffek és az ének néha még a Korn nevét is felveti, illetve pár groove a Fear Factory dinamikájára hajaz. Ez a manapság divatosan djentnek nevezett zene azonban alapjában hordozza magában, hogy a stílus nem igazán alkalmas könnyen befogadható és megjegyezhető dalok megalkotására. Így az Omega Diatribe lemezétől se várjon senki „slágereket”. Bár a műfaji határokat egyre szélesebbre tolják, és a nótákat sem egykaptafára írták, minden dalnak megvan a megfelelő karaktere. Komáromi Gergely énekes Jonathan Davis és a Soulfly időkbeli Max Cavalera módra, ritmikusan beszél, suttog, üvölt, ha kell, hangja jól illik ehhez a stílushoz, bár az ének”dallamok” fogósságán még lenne mit javítani, de érezni, hogy az éneknek funkciója van, nem csak kvázi egy plusz hangszer. Azonban a gitár az a hangszer, ami uralja a dalokat, a az őrlés mellé nagyon jó színező elemeket is játszanak a srácok ami egy kicsit dallamosabbá, befogadhatóvá teszi az anyagot. Nehéz lenen egy dalt kiemelni, nagyjából egyformán hozzák a szintet, Bár talán nekem az első két dal jött be jobban, Subsequent Phase, Extrinsic és a Hydrozoan Periods, Abstract Ritual kettőst éreztem átlagosabb darabnak, a lemezt lezáró The Quantum, egy elrévedős pszichedelikus darab, ahol az ember eltávolodik a földtől egy kicsit és elveszik a csillagok között. Remek lezárása az EP-nek. Azaz mégsem zárja le, hiszen jön a bemutatkozó anyagról újra felvett és meghosszabbított Unshadowed Days, nem rossz darab, bár talán így egy kicsit hosszú lett.

Összességében, aki fogékony erre a stílusra az nem fog a csapatban csalódni, a lemez kimondottan jól szó, főleg ha a magyar viszonyokat nézzük. A ritmusszekció, megbízhatóan hozza az igen bonyolult alapokat Kevin Talley és Szathmáry Ákos bőgős vezetésével. Komáromi Gergely is hozza stílushoz illő nemzetközi szintet. Császár Attila és Hájer Gergely pedig remek riffeket és elszállós gitártémákat rakott oda. Az nem derült ki, hogy ki melyikért felel, és hogy a nótákat ki írta. A szövegek pontosan tükrözik, a zenét elvontságukban itt senki se számítson, sárkányokra, vagy szexis csajokra. Ha a csapat továbbra is ilyen ütemben fejlődik, és még fogósabb dalokat tudnak írni, bátran léphetnek ki a nemzetközi körforgásba is. Időközben pedig már új állandó dobosuk is van Kiss Tommy személyében.

OMEGA DIATRIBE - ABSTRACT RITUAL (FULL EP 2015)