KISS Forever Band, 1992 PeCsa Music Garden
Írta: Gery   
2012. július 23. hétfő, 08:44

Napjainkban nagyon divatos lett az ún. tribute zenekarok alapítása. Ez totál érthető, hiszen a nagyok szép lassan sajnos kiöregszenek, visszavonulnak, esetleg már nem is élnek, a keletkezett űrt pedig valahogy pótolni kell! Arról megoszlik a vélemény, hogy helyes-e az, hogy egyes zenészek a másik munkásságából éljnek meg (persze csak ha profi szintről beszélünk). Én a magam részéről támogatom ezeket a zenekarokat, egyrészt mert igenis jólesik hallani a kedvenc dalaimat hozzám hasonlóan fanatikus arcoktól (főleg ha az adott zenekar fényévente egyszer kerül lőtávolba), másrészt pedig (most még) félig zenészként nekem is óriási élmény lenne a gyerekkori kedvenc dalaimat előadni a példaképek bőrébe bújva. Hogy miért is tartottam fontosnak mindezt bevezetőként elmondani? Nos, szimplán csak azért, hogy érzékeltessem, hogy sokszor a "nem igazi" is képes az eredetivel tényleg(!) egyenrangú bulikat csinálni, ez pedig itt 100%-osan megvalósult! No akkor nézzük is magát a koncertet...

Szinte még ki sem ment a fejemből Max Cavalera és a Soulfly előző esti koncertje, de már Budapest felé vettük az irányt, hogy az egyik, ha nem A legkedvesebb magyar zenekarom eddigi leglátványosabb és legmonumentálisabb koncertjét is megnézzem. Eleinte kicsit féltem, hogy mivel a neten nem tudtam előrendelni a jegyet majd sokat kell várni, ne adj isten nem is jut már, de ezek az aggályaim nem igazolódtak be, teszem hozzá sajnos...  Ez azért volt érdekes, mert a belépő ára mindössze 500 forint volt, ami aprópénz egy ilyen élményért. Szerintem óriási lehetőség volt egy hatalmas bulizásra, ráadásul szinte ingyen, ezt bizony minden rocker sajnálhatja, aki kihagyta!Persze azért szépen megtelt a PeCsa szabadtéri színpada a koncert végére, a színpadról Váry "Starchild" Marci 400-at tippelt (szerintem is kb. ennyien lehettünk) Maróthy "Space Ace" Zoli mosolyogva hozzátette, hogy szerinte ez a szám 1000, mindenki döntse el maga, hogy kinek hisz. :)

kiss009

Mire megérkeztünk az előzenekar, amely az 1992 nevet viseli, már belekezdett a jó hangulat megalapozásába. Alapvetően a '80-as évek nagy rockslágerei közül válogatttak, de ezeket hihetetlenül jól adták elő, legalábbis nekem bejött. Az énekes hangja a magas tartományokban totál olyan volt, mintha David Coverdale-t hallanám, ami nálam jó ajánlólevél! :) A hattagú csapat bár rövid játékidőt kapott de azt sikerült emlékezetessé tenniük, bár nem hallottam a teljes koncertet, de ezekre a dalokra határozottan emlékszem: You Give A Love A Bad Name (Bon Jovi), Turbo Lover (Judas Priest), You Could Be Mine (Guns N Roses), Still Of The Night (Whitesnake), Nothin But A Good Time (Poison).

A koncert végére elkezdett azért megtelni a nézőtér, több ismerős zenész arc is szembe jött, például Ermi a Rómeó Vérzikből és a Jolly Roger-ből, illetve Sipi az Irigy Hónaljmirigyből. Közben szép lassan eltelt a fél órás átszerelés is, mivel a koncert a pontosan 15 évvel ezelőtti, szintén a PeCsában megtartott KISS koncert emlékere jött létre, így a setlist senkinek sem okozott meglepetést, de ha nem így volt akkor a kamerára fellógatott papírról lehetett tájékozódni a kíváncsiaknak. A színpadkép is az anyazenekar koncertjeire emlékeztetett, a láncok segítségével magasba emelkedő dobszerkó, illetve a reflektorok magasságába elhelyezett miniszínpad is arra utlat, hogy a srácok valóban mindenre felkészültek! Majd végre fölsétált a négy figura a , a klasszikus "You Wanted the Best, You Got the Best" intró kíséretében és belecsaptak a Deuce-ba! A hangzás rögtön olyan erős volt és tiszta, hogy örömömben akarva akaratlanul is végig vigyorogtam a számot. Másodikként rögtön az egyik legjobban várt nóta jött, a King Of The Night Time World óriási volt hallani élőben! Közben megbizonyosodhattunk róla, hogy a zenekart milyen profi zenészek alkotják Maróthy Zoliékat aligha kell már bemutatni, de a dobos (a nem fanatikus rajongóknak jó eséllyel ismeretlen) Radek "Catman" Sikl játéka elképesztő volt! Esküszöm, hogy ilyen látványosan játszó dobost még nem láttam, immáron elég szép neveket felvonultató átélt koncertjeim alatt! Igazából Eric Singer figuráit részesíti előnyben, de a másik két dobos Peter Criss és Eric Carr hatása is érezhető a játékán!

kiss035

A soron következő dalok még forróbbá tették a hangulatot, jött a Let Me Go Rock N Roll és a Do You Love Me? mindkettőt óriási élmény volt végre élőben hallani! A srácoknak az átkötő szövegek alatt is sikerült a szerepükben maradniuk, Marci egy az egyben Paul Stanley stílusában konferált végig - persze magyarul- a jó kedvnek köszönhetően a poénok sem maradtak el, például Marci, illetve Starchild (elnézést :D ) meglepődve vette észre, hogy a mellette álló Gene Simmons tud magyarul... "egy kicsit". A folytatásban jött az egyik kedvencem a Firehouse a szokásos tűzköpéssel, illetve az egyik legérdekesebb dal az este folyamán, a Watchin' You képében. Közben szépen besötétedett, ez is segítette a show kiteljesedését, de történt egy kisebb malőr is, amit a koncert végéig nem is tudtak helyreállítani teljesen, Maróthy Zoli Les Paulja ugyanis kb. a koncert felétől kezdve nagyon halkan szólt, így Váry Marcinak kellett a ritmusozást szinte egymagának elvállalnia, mondjuk a szólók alatt azért tisztán ki lehetett hallani Space Ace játékát .

 

Ezt kb. a Calling Dr. Love alatt lehetett először tapasztalni, Sapce Ace különszámában, a Shock Me-ben ugyanis még minden a helyén volt. A koncert vége felé közeledve elkezdtek szállingózni a legnagyobb klasszikusok is, elsőként a Shout It Out Loud. Na erre aztán beindult az egész (Madison Square) Garden innentől fogva egyre többet használták a pirotechnikai elemeket például a színpadra erősített lángszórókat, de Catman a dobszólója végén izzó dobverőket is kapott. Illetve később egy kézi lángszóró is előkerült a dobcájg mögül.

 sdc10302

Jött a Love Gun, Cold Gin, I Was Made For Loving You trió, ami aztán mondanom sem kell ismét katarzist idézett elő, talán elfogultnak tűnök, de így igaz! A God Of Thunder és Pocky Demon vérköpős magánszáma mindig is az egyik leglátványosabb eleme volt a KISS (Forever Band) koncerteknek, ez itt is így volt, a basszusszóló végén egy kötél segítségével a Démon a lámpák fölöé emelkedett, ahol egy mikrofon és egy miniszínpad várta, és jött az igazi KISS legutóbbi (2010-es) pesti bulijának egyik legérdekesebb pillanata, Az az a szép, az a szép című népdal. Valószínüleg a bő egy és negyed órás addigi rockcirkusz miatt, de ezt a dallamot nem nagyon sikerült eltalálni senkinek sem... :) Persze jött a segítség fentről, ahonnan a Pocky valódi démonként nézett le ránk. Mondjuk ebben az extrém helyzetben ez érthető nem?

 

Leérkezve az égből aztán folytatódott a show, ami lassan a célegyenesbe fordult, de még tartogatott egy óriási meglepetést (lévén, hogy elfelejtettem, hogy ez a dal is a setlist része) a New York Groove képében, ami szintén az egyik örök kedvenc vidám, rockos hangvételével. Zárásként 100,000 Years és Black Diamond két remek nóta főleg a Diamond ütött nagyot, Radek előadásában. Aztán bumm vége lett egy kis időre, kb. 3-4 percet vártunk míg az egyik road egy ülésre alkalmas ládát tett a színpad közepére, egy tapasztalt KISS rajongó pedig tudja, hogy ez csakis egy valamit jelenthet, jön Peter Criss himnusza a Beth! A dal végén megszokott rózsadobálásnál majdnem el is kaptam egyet, de végül egy nálam gyorsabban reagáló lány kaparintotta meg, sebaj, majd tavasszal Eric Singertől... :) Innentől már csak két dal volt hátra a Detroit Rock City és a rock zene egyik legnagyobb himnusza, a Rock and Roll All Nite a szokásos konfettiesővel, méltó lezárását adva ennek a nem mindennapi élménynek/koncertnek!

 

Aki ott volt nem bánta meg, azt hiszem világszínvolnalú produkciót kaptunk, nem véletlenül lett a KFB a világ második (Tommy Thayer gitáros szerint A) legjobb KISS Tribute zenekara Las Vegasban. Reméljük, hogy sok hasonló élményben lesz részünk, akár itthon Dombóváron, akár valahol máshol a nagyvilágban, mert ez bizony tényleg leírhatatlan volt! Ha minden a tervek szerint alakul a tavaszi Európa turnén már az igazi KISS-t is megnézhetem, addig is pedig tűkön ülve várom a következő lemezt, ami októberben jön! Találkozzunk a következő KFB koncerten, mert ezt bizony megéri legalább egyszer megnézni!

A koncerten elhangzott dalok sorrendben: